Újabb kínai rakéta csapódott az Indiai-óceánba

A kínai rakéta becsapódásának helye és időpontja (közép-európai idő):
2022. július 30. 18:45	A rakétatest törmelékei az Indiai-óceánba csapódtak be.

Frissítve: 2022. július 30. 19:50

Kövess bennünket a Facebookon és a Twitteren is!

A kínai rakéta becsapódásának valószínű pozíciója. A kék pályavonal a becsapódás előtti 15 percet, a sárga pályavonal a becsapódás utáni 15 percet mutatja. (Forrás: https://aerospace.org/reentries/cz-5b-rb-id-53240)

facebooktwitter

Line Chart Infogram

A kínai rakétatest Dél-Európa feletti átvonulása a becsapódás hajnalán

 

Kínai rakéta becsapódás valós idejű nyomkövetése itt:

 

Megismétlődni látszik a 2021 májusi esemény, hiszen ismét egy irányíthatatlanná vált kínai rakéta fog várhatóan július 30-31 körüli hétvégén a Földbe csapódni. Bár a kockázat csekély, lehetséges, hogy a rakéta egyes részei lakott területeket érhetnek el. A szakértők fokozatosan, óráról órára tudják csak fogják pontosítani a becsapódás helyszínét.

• Mi történik pontosan?

Egy hatalmas kínai rakéta, a Hosszú Menetelés 5B éppen a Földre zuhan.

• Miért lőtték fel ismét a Hosszú Menetelés 5B rakétát az űrbe?

A Wentian laboratóriumi modult szállította Kína saját építésű űrállomására, amely jelenleg is folyamatos építés alatt áll.

• Mekkora a Hosszú Menetelés 5B rakéta?

A Reuters szerint igen nagy. Kína legnagyobb rakétája. A rakéta fő magfokozata, vagyis az a rész, amelyik éppen most, száguld vissza a Föld felé, kb. 30 méter hosszú és 22 tonna súlyú.

• Miért zuhan a Földre?

A rakéta a Hosszú Menetelés 5B július 24-i indításából származó űrszemét. A Föld gravitációja megragadta a törmeléket, ezáltal zuhan vissza a Földre.

• Nem fogja elégetni a Föld légköre a rakétát a visszatéréskor?

Csökkenti a visszazuhanó rész méretét, valószínűleg törmelékekre hullik szét, amelyek földet fognak érni a rakéta rendkívül nagy mérete miatt.

• Hol fog Földet érni a Hosszú Menetelés 5B rakéta?

Még senki sem tudja, és nem is fogjuk tudni, amíg a rakéta közelebb nem kerül a becsapódás idejéhez. A szakértők csupán csak órákkal a becsapódás előtt fogják pontosan tudni, hogy hol fog bekövetkezni a becsapódás.

• Mennyi az esélye annak, hogy valakit eltalál a zuhanó rakétatörmelék?

A Reuters szerint az esély 1:1000 és 1:230 között van. A nemzetközileg elfogadott kockázati küszöb általában 1:10000.

• Mennyi az esélye annak, éppen engem talál el egy zuhanó rakétatörmelék?

Annak az esélye, hogy egy földi embert eltalál a zuhanó rakéta, legrosszabb esetben 1:230-hoz, míg addig annak az esélye, hogy Önt, aki ezt olvassa, eltalálja a rakéta, 6:10 000 000 000 000 000 000, azaz rendkívül kicsi!

Ha kíváncsi vagy a 2021. májusi rakétatest kronológiai történéseire, itt érheted el tavalyi tudósításunkat!

 

Elszabadult egy Kínából április 29-én fellőtt rakéta

 

A Kínai Nemzeti Űrhivatal elvesztette kontrollját egy április 29-én fellőtt rakéta felett, melynek feladata Kína első, Tianhe (Mennyei Harmónia) névre keresztelt űrállomás-elemeinek szállítása volt. A Long March 5B (Hosszú Menetelés 5B) nevű rakéta igen tekintélyes méretekkel rendelkezik, hiszen magassága 30 méter, tömege 21 tonna és őrületes sebességgel, kb. 28 000 km/h-val kering folyamatosan a Föld felett egy süllyedő pályán, nagyjából 90 percenként kerülve meg a Földet jelenleg kb. 160-300 km-es magasságban.

A veszély már csak azért is komoly, mert 1990 óta a 10 tonna feletti űrobjektumok Földre érkeztetését a nemzetközi űregyezmények alapján nem lehet ellenőrizetlenül tenni, márpedig most éppen ez történik. Ilyen ellenőrizetlen Földet érés legutóbb 1991-ben volt, amikor az orosz Szaljut-7 űrállomás törmelékei a Csendes-óceánban landoltak.

Szakértők szerint jelen esetben a rakéta az atmoszféra sűrűbb rétegeibe érve tűzgolyóvá változik, majd darabokra hullik, miközben a Föld felszíne felett folytatja rohamosan süllyedő pályáját, majd a földet érés helyszíne körül 150-200 km-es körzetben szétszóródhat. Szakértők azt remélik, hogy a rakéta maradványai valamelyik óceánba hullanak, vagy legalábbis lakatlan területre esnek, azonban amennyiben ennek az ellenkezője történik, olyan országok kerülhetnek törmelékzápor alá, mint az USA számos tagállama, Chile, Új-Zéland és Dél-Európa számos állama így Spanyolország, Olaszország és Görögország is, de mivel a zuhanó pálya alakulása számos tényezőtől, köztük az időjárástól is függ, nincs kizárva, hogy a törmelékek szerencsétlenebb esetben távolabbra is eljutnak.

A becsapódás május 7 - 12. között várható, melynek pontos idejét és helyszínét az asztrofizikusok és mérnökök mindössze a légkörbe érés előtt kb. 6 órával tudják megjósolni.

 

Az alábbi táblázatban a N2YO.com weboldal alapján összegyűjtöttük azokat az időpontokat, amikor a rakéta pályája alapján Magyarország közelében jár. A csillagászatban jártasak számára a szokásosnál több adatot tüntettünk fel a táblázatban.

 

Áthaladás kezdete 		Áthaladás			Áthaladás vége 
Dátum / Idő	Az	Helyi idő	Az	El	Helyi idő	Az
Május 5., 02:43	DNy 228°	02:47	**D 165°**	14°	02:51	KDK 105°
Május 5., 04:16	NyDNy 251°	04:20	**D 184°**	18°	04:24	KDK 115°
Május 6.,02:25	DNy 231°	02:29	**D 166°**	14°	02:32	KDK 106°
Május 6., 03:58	NyDNy 251°	04:02	**D 183°**	17°	04:05	KDK 118°
Május 7., 02:04	DNy 233°	02:07	**D 171°**	14°	02:11	KDK 107°
Május 7., 03:36	NyDNy 252°	03:40	**D 187°**	16°	03:43	DK 120°
Május 8., 01:39	DNy 233°	01:42	**D 170°**	14°	01:46	KDK 108°
Május 8., 03:11	NyDNy 252°	03:15	**D 190°**	15°	03:18	DK 123°
Május 9., 01:11	DNy 234°	01:14	**D 169°**	13°	01:17	KDK 109°
Május 9., 02:43	NyDNy 252°	02:46	**D 187°**	14°	02:49	DK 124°
Május 10., 00:40	DNy 231°	00:43	**D 170°**	12°	00:46	KDK 110°
Május 10., 02:11	NyDNy 250°	02:15	**D 186°**	13°	02:18	DK 125°
Május 11., 00:05	DNy 229°	00:08	**D 172°**	11°	00:11	KDK 111°
Május 11., 01:36	NyDNy 249°	01:40	**D 186°**	12°	01:43	DK 124°
Május 12., 00:58	NyDNy 247°	01:01	**D 184°**	11°	01:04	DK 124°

 

Ezen az ábrán pedig az látható, hogy május 7-én a hajnali órákban miként közelíti meg a rakéta Dél-Európát.

 

Űrszemét kisokos - gyakran ismételt kérdések

 

Jelenleg több, mint 22 000 db 10 cm-nél nagyobb űrszemét kering a Föld körül. Az 1-10 cm közötti szemét darabszáma kb. 500 000-re tehető, az 1 cm-nél kisebbek pedig tízmilliós nagyságrendben vannak jelen.

Nem egyenletes. A legtöbb űrszemét kb. 2000 km-en belül kering, a legtöbb kb. 800-850 km magasságban.

Alacsony pályamagasságban (2000 km-en belül) kb. 7-8 km/óra sebességgel keringenek.

A nemzetközi űrállomás az ember szállítására alkalmas űreszközök közűl a valaha volt legerősebb, védőpajzzsal védett űrobjektum, amely kb. 1 cm-es részecskék ütközését gond nélkül elviseli. Az ennél nagyobb méretű testek ütközését viszont ki kell védeni, amelyet az űrállomás pályamódosító manőverekkel kerül ki. Ilyen manőverre évente kb. egy alkalommal van szükség.

Minél magasabban tartózkodik az űrszemét, annál hosszabb ideig. Általában a 600 km-en belül keringő űrszemét-darabkák előbb-utóbb (akár évek múltán) visszahullanak a Földre. A kb. 800 km-es magasságban keringő testek visszahullása tíz években mérhető. Az 1000 km magasságban keringő testek pedig akár egy évszázadig, vagy annál is tovább keringenek a Föld körül.

A Föld felszínére visszahulló űrszemét a sűrűbb légkörbe érve nagyrészt elég. A jellemzően kisméretű éghetetlen darabkák hullhatnak vissza a Földre, amelynek gyakorisága jellemzően naponta 1 db. Ám mivel a Főld 3/4 része vízzel, óceánnal borított és a szárazföldek jelentős hányada is lakatlan, kicsi az esélye, hogy bárkiben vagy bármiben is kárt tenne. A NASA dokumentumai szerint az elmúlt 50 évben egyszer sem történt űrszemét Földre visszahullásából adódó súlyos kár vagy személyi sérülés.

 

Források, további ajánlott honlapok:

https://www.nasa.gov

https://space-track.org

https://aerospace.org

https://www.n2yo.com

https://orbit.ing-now.com

https://heavens-above.com

Kiemelt fotó: https://globalnews.ca