Iszlám naptár
Hidzsri dátumok, muszlim ünnepek és a pénteki dzsumua — interaktív havi naptár
ℹ️ A megjelenített hidzsri dátumok számított (tabuláris) értékek. A hagyományos iszlám naptár az újhold tényleges megpillantásán (rukját) alapul, ezért a hónapkezdet és az ünnepek régiónként ±1 napot eltérhetnek.
Iszlám ünnepek listája
Az alábbi táblázat a legfontosabb muszlim ünnepeket tartalmazza a hidzsri naptár dátumaival:
| Dátum (hidzsri) | Ünnep neve |
|---|---|
| 1. Moharram | Iszlám újév — a hidzsra (kivándorlás) emléke |
| 10. Moharram | Ásúrá — böjt- és emléknap |
| 12. Rabí al-avval | Mawlid an-nabi — a Próféta születésnapja |
| 27. Radzsab | Iszrá és mirádzs — az éjszakai utazás és mennybemenetel |
| 15. Sábán | Lailat al-bará'a — a megbocsátás éjszakája |
| 1. Ramadán | Ramadán kezdete — a böjt hónapja |
| 27. Ramadán | Lailat al-kadr — az elrendelés éjszakája |
| 1. Savvál | Íd al-fitr — a böjttörés ünnepe (Ramadán vége) |
| 9. Dú l-hidzsdzsa | Arafa napja — a zarándoklat (haddzs) csúcsnapja |
| 10. Dú l-hidzsdzsa | Íd al-adha — az áldozati ünnep |
Az iszlám naptárról
Az iszlám (hidzsri, arabul التقويم الهجري) naptár egy tisztán holdalapú (lunáris) naptár, amely 12 holdhónapból áll. Egy hidzsri év nagyjából 354 napból áll — körülbelül 11 nappal rövidebb a Gergely-naptár 365 napos événél. Emiatt a muszlim ünnepek minden évben kb. 11 nappal korábbra „vándorolnak" a Gergely-naptárhoz képest, és kb. 33 év alatt körbejárják a teljes évet.
Az időszámítás kezdőpontja a hidzsra: Mohamed próféta Mekkából Medinába való kivándorlása i. sz. 622-ben. Innen ered a „hidzsri" elnevezés és az „AH" (Anno Hegirae) rövidítés. A 2026-os Gergely-naptári év nagyrészt az 1447–1448 AH hidzsri éveknek felel meg.
A hidzsri hónapok
A 12 hónap sorrendben: Moharram, Szafar, Rabí al-avval, Rabí ath-tháni, Dzsumádá al-úlá, Dzsumádá ath-tánija, Radzsab, Sábán, Ramadán, Savvál, Dú l-kada, Dú l-hidzsdzsa. Minden hónap az újhold megjelenésével kezdődik, és 29 vagy 30 napig tart.
Péntek — a dzsumua
A péntek (dzsumua, الجُمُعة) a muszlimok heti közösségi imanapja. A déli ima helyett a hívők a mecsetben gyűlnek össze a közös pénteki imára (szalát al-dzsumua), amelyhez prédikáció (hutba) is tartozik. A naptárban a pénteki oszlop kiemelve jelenik meg.
A naptár használata és pontossága
A naptár az Aladhan API számított hidzsri dátumait és iszlám ünnepeit, valamint a Nager.Date magyar munkaszüneti napjait jeleníti meg. A hónapok között a nyilakkal vagy a legördülő menükkel navigálhatsz, az ünnepek pedig szűrhetők. Fontos: a számított hidzsri dátum a holdmegfigyelésen alapuló tényleges naptártól ±1 nappal eltérhet, ezért a megjelenített ünnepnapok tájékoztató jellegűek.
Gyakran ismételt kérdések
Mi az az iszlám naptár?
Az iszlám (hidzsri) naptár tisztán holdalapú naptár 12 holdhónappal, összesen kb. 354 nappal. Mivel rövidebb a napévnél, az ünnepek évente kb. 11 nappal korábbra csúsznak a Gergely-naptárhoz képest.
Miért térhet el 1 nappal a dátum?
A hagyományos iszlám naptár az újhold tényleges megpillantásán (rukját) alapul, ami régiónként ±1 napot eltérhet. A naptár számított (tabuláris) hidzsri dátumokat mutat, amelyek tájékoztató jellegűek.
Mikor van Ramadán?
A Ramadán a hidzsri naptár 9. hónapja, a böjt hónapja. A Gergely-naptárban évente kb. 11 nappal korábbra tolódik; pontos kezdetét az újhold megpillantása dönti el.
Mi a különbség az Íd al-fitr és az Íd al-adha között?
Az Íd al-fitr a Ramadán végét, a böjt megtörését ünnepli (1. Savvál). Az Íd al-adha az áldozati ünnep (10. Dú l-hidzsdzsa), amely a zarándoklathoz (haddzs) kapcsolódik, és Ábrahám áldozatkészségére emlékezik.