Holdfogyatkozások
Interaktív eseménynaptár és animált szimuláció minden holdfogyatkozáshoz 1970–2099 között. Válassz eseményt, állítsd be a helyszínedet — az oldal megmutatja a Hold útját a Föld árnyékán át, a helyi kontaktusidőket és a Hold égi pozícióját.
Hold útja a Föld árnyékán át
Hold látványa az égen (—)
Kontaktus időpontok (helyi idő)
Éves áttekintő
| Dátum | Típus | Maximum (UTC) | Fedettség | Időtartam |
|---|
Mi az a holdfogyatkozás?
A holdfogyatkozás akkor következik be, amikor a Föld a Nap és a telihold közé áll, és az árnyéka rávetődik a Holdra. Mivel a Hold saját fénye csak a Napról visszaverődő, ez az árnyékba kerülés jól látható halványodásként és — teljes fázisban — jellegzetes vöröses elszíneződésként jelenik meg. A jelenség a Föld teljes éjszakai féltekéjéről egyszerre megfigyelhető, nem csak egy keskeny sávból, mint a napfogyatkozás.
A Föld két árnyék-zónát vet a térbe: a belső umbra (teljes árnyék) és a külső penumbra (félárnyék). A Hold ezeken halad át — ez adja a fogyatkozás három fő típusát.
A holdfogyatkozás típusai
- Félárnyékos (penumbrális) holdfogyatkozás — a Hold csak a penumbrába ér be, az umbrát nem érinti. Szabad szemmel alig észrevehető: a Hold enyhén elhalványul, főleg az umbrához közeli peremén. A fedettség általában <50%.
- Részleges holdfogyatkozás — a Hold egy része belép az umbrába. A Holdon jól látható, sötét „harapás" jelenik meg, amely a maximum felé egyre nő.
- Teljes holdfogyatkozás — a teljes Holdkorong bekerül az umbrába. A Hold nem tűnik el teljesen, mert a Föld légkörén keresztül megtört napfény (főként a vörös hullámhosszak) megvilágítja. Innen ered a „vér-hold" elnevezés. A totalitás általában 30 perc és 1 óra 40 perc között tarthat.
Kontaktus időpontok
Egy teljes holdfogyatkozásnak hét kulcs-pillanata van:
- P1 — a Hold belép a penumbrába. Itt kezdődik a félárnyékos fázis.
- U1 — a Hold belép az umbrába. Ettől nevezzük részlegesnek a fogyatkozást.
- U2 — a Hold teljes egészében az umbrában van. Itt kezdődik a totalitás.
- Maximum — a legnagyobb takarás pillanata.
- U3 — a Hold kezd kilépni az umbrából, vége a totalitásnak.
- U4 — a Hold teljesen kilép az umbrából, vége a részleges fázisnak.
- P4 — a Hold elhagyja a penumbrát, a fogyatkozás véget ér.
Részleges fogyatkozásnál nincs U2 és U3 (a Hold nem kerül teljes árnyékba), félárnyékosnál pedig csak P1, Max és P4 létezik.
Mi a fedettség és a magnitúdó?
A fedettség (angolul obscuration) a Holdkorong területének azon hányada, amelyet az umbra takar a maximum pillanatában (0…1, %-ban). A magnitúdó a holdátmérőnek az a hányada, amely az umbrába merül — 0,0-nál épphogy érinti, 1,0-nál teljes fázisba lép. A penumbra-magnitúdó ugyanez a félárnyékra vonatkoztatva; teljes fedésnél a penumbra-mag. jellemzően >1.
A Saros ciklus
A Saros egy ≈18 éves, 11 napos, 8 órás ciklus (223 szinódikus hónap), amely után a Nap-Föld-Hold geometria megközelítőleg visszatér, így hasonló fogyatkozás várható. Minden holdfogyatkozás egy saját Saros-sorozat tagja — egy sorozat tipikusan ~870 évig tart és 71-73 fogyatkozást tartalmaz. A 8 óra eltolódás miatt minden új saros-tag a Földön ~120°-kal nyugatabbra látható, így 3 ciklus (≈54 év és 1 hónap, az „Exeligmos") után tér vissza a fogyatkozás közel ugyanarra a földrajzi helyre.
Miért vörös a teljes fogyatkozásos Hold?
A Föld sűrű légköre megtöri és szétszórja a Nap fényét. A rövidebb hullámhosszú (kék) fény nagyobb szögben szóródik, a hosszabb hullámhosszú (vörös-narancs) viszont előrébb halad és bejut a Föld umbrájába is. Ez a megtört fény világítja meg az árnyékban lévő Holdat. Minél tisztább a Föld légköre (pl. vulkáni porok mentessége, alacsony páratartalom a magaslégkörben), annál világosabb és narancsosabb a fogyatkozott Hold — a skálát Danjon-skálának (L = 0…4) nevezik.
Hogyan számolunk?
A fogyatkozási események, típusok, kontaktusidők és fedettségi értékek az astronomy-engine (Don Cross) nyílt forráskódú könyvtárral számítódnak — ez a VSOP87 bolygómodellre és az ELP2000-82B Hold-elméletre épül. A Hold helyzete a megfigyelő helyen az A.Equator + A.Horizon topocentrikus átalakítással készül (parallaxis és légköri refrakció figyelembevételével). A láthatóság meghatározása a Hold horizont-fölötti magasságából (>−1°) történik.
Biztonságos megfigyelés
A holdfogyatkozás teljesen biztonságos szabad szemmel, binokulárral vagy távcsővel is — a Hold csak visszavert Napfényt tükröz, és a fogyatkozás során ez is gyengül. Nincs szükség speciális szemüvegre, mint a napfogyatkozásnál. A legjobb megfigyelési körülmények: fényszennyezéstől távoli hely, tiszta égbolt, az umbrába merüléskor sötétben adaptálódott szem.
Gyakran ismételt kérdések
Mi a különbség a nap- és holdfogyatkozás között?
Napfogyatkozás a Hold újhold-fázisában történik, amikor a Hold árnyéka a Földre esik — csak egy keskeny sávból látható. Holdfogyatkozás a telihold-fázisában, amikor a Föld árnyéka a Holdra esik — a teljes éjszakai félteke látja egyszerre. Lásd még: napfogyatkozás kalkulátor.
Miért nincs minden teliholdkor holdfogyatkozás?
A Hold pályája ~5,14°-kal dől az ekliptikához képest, ezért telihold idején a Hold általában az árnyék fölött vagy alatt halad el. Csak akkor jön létre fogyatkozás, ha a telihold egyik csomópontjához közel következik be — ez évente 0-3 alkalommal fordul elő.
Meddig tart egy teljes holdfogyatkozás?
A félárnyék-belépéstől a félárnyék-kilépésig (P1-P4) akár 6 órát is tarthat. Az umbrás részleges szakasz jellemzően 3-4 óra, a totalitás pedig 30 perctől akár 1 óra 43 percig terjedhet (elméleti maximum).
Mi az a „Danjon-skála"?
André Danjon francia csillagász által bevezetett 0-tól 4-ig terjedő skála a teljes holdfogyatkozás idején látható Hold fényességére és színére: L=0 (nagyon sötét, alig látható), L=2 (mély vörös), L=4 (narancsos, fényes, kékes peremmel). A skála a Föld légkörének állapotát is mutatja.
Honnan származnak az adatok?
Az események, kontaktusidők és fedettségi értékek az astronomy-engine (Don Cross, cosine-kitty) nyílt forráskódú könyvtárral, build-time számítva; a könyvtár VSOP87 és ELP2000-82B elméleteken alapul. Pontossága ±1 perc a kontaktusokra.
A láthatósági térkép mit mutat?
A Föld éjszakai féltekéjét a maximum pillanatában. A sötét zónából a fogyatkozás jól látható; a szürkés átmeneti sávban részlegesen (a Hold éppen kel vagy nyugszik); a világos zónából nem látható, mert nappal van.
Mikor lesz a következő jól látható teljes holdfogyatkozás Magyarországon?
Válaszd ki a „Következő" gombbal a soron következő fogyatkozást, majd állítsd Budapestet a helyszínnek. Az oldal azonnal megmutatja, hogy a maximum pillanatában a Hold milyen magasan áll — ha >5°, kényelmesen megfigyelhető. Lásd még: holdnaptár.