Vadásznaptár

Mi az a vadászati idény és miért szabályozott?

A vadászati idény az az időszak, amely alatt a hazai jogszabály engedélyezi az adott vadfaj elejtését. Az időszakokat a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 1. melléklete állapítja meg, és úgy van kialakítva, hogy védje a vadállomány szaporodását (párzás, ellés, kicsinyeknevelés idején tilos vadászni), miközben lehetővé teszi a gazdaságilag és ökológiailag indokolt állomány-szabályozást.

Hogyan épülnek fel az idények?

• Nagyvad (szarvas, dám, őz, muflon): főleg őszi-téli idény, amely az ivarérett bikák/kanak esetében a párzás (bőgés, barcogás) utáni időszakra esik. Az őzbakra kivételesen tavasszal indul az idény (április 15.), mert ekkor még nem üzekedik.
• Apróvad (nyúl, fácán, vízivad): ősz–tél, a szaporodás (március–július) után. A mezei nyúl idénye különösen rövid (mindössze 3 hónap).
• Ragadozók és inváziós fajok: sok faj (róka, aranysakál, mosómedve, nyestkutya, pézsmapocok) egész évben lőhető — ezek állományát aktívan szabályozni kell az őshonos fajok védelmében.
• Vaddisznó kivétel: az afrikai sertéspestis (ASP) miatt 2018 óta kor- és ivarmegkülönböztetés nélkül, egész évben vadászható.

Tilalom és védettség

Magyarországon tilos vadászni:

• azokra a fajokra, amelyek nem szerepelnek a 79/2004. FVM rendelet mellékletében (pl. medve, farkas, hiúz, vidra, hód, túzok — természetvédelmi oltalom alatt);
• az adott faj zárt idényében (a párzás és kicsinyeknevelés időszakában);
• tojásait, fiókáit, kicsinyeit gyűjteni vagy bántani;
• vadászati tilalmi területeken (nemzeti parkok fokozottan védett zónái, lakott területek 500 m-es körzete, autópályák melletti sávok stb.).

Az illegális vadászat (orvvadászat) a Büntető Törvénykönyv szerint bűntett, akár 3 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható (Btk. 245. §).

Holdfázis és vadak mozgása

A klasszikus vadásztapasztalat szerint a holdfázis erősen befolyásolja a vadak — különösen a szarvasfélék, vaddisznó és aranysakál — éjszakai aktivitását:

• Telihold körül: az állatok jobban látnak éjszaka, messzebb merészkednek a búvóhelytől, késő esti / éjszakai mozgásuk fokozott. A hajnali behúzás ilyenkor sokszor későbbre tolódik.
• Újhold körül: sötét éjszakákon a vadak biztonságosabbnak érzik a táplálkozást, a hajnal előtti utolsó órákban erős mozgás várható.
• Major periódusok (Hold a délkörön): a solunar elmélet szerint a vadak (a halakhoz hasonlóan) ilyenkor aktívabbak. A hajnali és esti húzás csúcsidőszakai a kapásindex naptárban is megnézhetők.
• Időjárás: a légnyomás esése, fronthatás előtt a vadak intenzívebben táplálkoznak — különösen igaz ez a vaddisznóra és a szarvasra.

Párzási időszakok (üzekedés, bőgés, barcogás)

A vadászati idények megértéséhez érdemes ismerni a főbb fajok párzási (üzekedési) időszakait — ez egyrészt magyarázza a zárt idényeket, másrészt a hímek elejtésére is alkalmas csúcsidőszak:

• Gímszarvas — bőgés: szeptember közepe – október eleje (csúcs: szept. 20–30.).
• Dámszarvas — barcogás: október közepe – november eleje (csúcs: okt. 20–30.).
• Őz — suta-űzés: július vége – augusztus eleje.
• Muflon — kosrudli: október–november.
• Vaddisznó — kanrugzás: november – január (csúcs: dec.). A koca 4–4,5 hónapos vemhesség után márciustól malacozik.
• Mezei nyúl: januártól augusztusig többször is fial — ezért rövid az idénye.
• Fácán: április – május (tojórakás).
• Tőkés réce: március – május (fészkelés).

A vadászat etikai szabályai

A magyar vadászati hagyományok a fair chase elvet követik: tilos vemhes vagy szoptatós anyaállatot lőni, a sebzett vadat fel kell keresni és kíméletesen el kell ejteni, az elejtett vadat tisztelettel kell kezelni („utolsó falat" hagyománya). Az országosan elfogadott „Magyar Vadászati Etikai Kódex" minden vadászjegyes vadásztól ezen elvek betartását várja el — a jogszabályon felül.