Munkaidő naptár 2026

Munkanapok, munkaszüneti napok, áthelyezett pihenőnapok — heti, havi és negyedéves bontásban

Munkaszüneti nap Áthelyezett pihenőnap Szombati munkanap Hétvége

A munkaidőre vonatkozó alapvető rendelkezések

A munkaidőre és a pihenőidőre vonatkozó alapvető rendelkezéseket a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény tartalmazza.

Munkaidő

A munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, amibe be kell számítani a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartamát. Eltérő rendelkezés vagy megállapodás hiányában a munkaidőbe a munkaközi szünet időtartama (103. §) — a készenléti jellegű munkakör kivételével —, továbbá a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama nem számít be.

Napi munkaidő

A felek vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály által meghatározott teljes napi munkaidő (az általános teljes napi munkaidő mértéke főszabályként napi 8 óra), vagy részmunkaidő (ha a felek az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőben állapodnak meg).

Beosztás szerinti napi munkaidő

A munkanapra (naptári nap vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli huszonnégy óra) elrendelt rendes munkaidő (maximum 12 óra, hosszabb teljes napi munkaidő esetén max. 24 óra).

Beosztás szerinti heti munkaidő

Egy naptári hétre vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli százhatvannyolc óra időtartamra elrendelt rendes munkaidő (maximum 48 óra, hosszabb teljes napi munkaidő esetén max. 72 óra).

Több műszakos munkáltatói tevékenység

Több műszakos a munkáltatói tevékenység, ha tartama hetente eléri a nyolcvan órát.

Műszakpótlék

Műszakpótlékra jogosult a munkavállaló a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik (ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van). A műszakpótlék mértéke 30%.

Éjszakai munka

A huszonkettő és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés. A munkavállalónak — a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve — éjszakai munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, 15% bérpótlék jár.

Teljes napi munkaidő mértéke

Átlagos teljes napi munkaidő: napi 8 óra.

Hosszabb teljes napi munkaidő: a teljes napi munkaidő — a felek megállapodása alapján — legfeljebb napi 12 órára emelhető, ha a munkavállaló:

  • készenléti jellegű munkakört lát el, vagy
  • a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója.

Rövidebb teljes napi munkaidő: munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidőt is megállapíthat.

Munkaidőkeret

A munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó előírásokat a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni; ezt különösen akkor érdemes alkalmazni, ha a munkavállalók munkaideje nem a tipikus Hétfő–Péntek, napi 8 óra, hanem változó. A keret alkalmazása nagyobb mozgásteret biztosít a munkáltatónak (a napi munkaidő a maximális 12 órát így sem haladhatja meg, és a pihenőnapok kiadásának is speciális szabályai vannak).

  • A munkaidőkeret tartama legfeljebb 4 hónap vagy 16 hét.
  • Legfeljebb 6 hónap vagy 26 hét a megszakítás nélküli, a több műszakos, valamint az idényjellegű tevékenység keretében, a készenléti jellegű, továbbá az Mt. 135. § (4) bekezdésében meghatározott munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében.
  • Kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb 12 hónap vagy 52 hét, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják.

A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni és közzé kell tenni, és a munkaidőkeret alkalmazásának tényét a munkaszerződésnek tartalmaznia kell.

A munkaidő beosztása

A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg. A munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be. A munkaidő-beosztást — kollektív szerződés eltérő rendelkezései hiányában — legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.

A munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzés rendkívüli munka, amely pótlékra jogosít! A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke 50%. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása előírhatja, hogy ellenértékként — pótlék helyett — szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál, és erre az alapbér arányos része jár.

Pihenőidő, pihenőnapok

A munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a rendkívüli munkaidő tartama:

  • a hat órát meghaladja, 20 perc,
  • a kilenc órát meghaladja, további 25 perc

munkaközi szünetet kell biztosítani a munkavégzés megszakításával.

A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt (napi pihenőidő) kell biztosítani.

Legalább 8 óra napi pihenőidőt kell biztosítani:

  • az osztott munkaidőben,
  • a megszakítás nélküli,
  • a több műszakos,
  • az idényjellegű tevékenység keretében,
  • a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében.

A munkavállalót a készenlétet követően, ha munkát nem végzett, nem illeti meg pihenőidő.

A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg (heti pihenőnap), amelyből havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra kell beosztani.

A munkavállalót — a heti pihenőnapok helyett — hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő is megilletheti. A munkavállaló számára a heti pihenőidőt havonta legalább egy alkalommal vasárnapra kell beosztani.

A munkavállalónak a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak átlagában legalább heti 48 óra heti pihenőidőt kell biztosítani.

Mit mutat ez a munkaidő naptár?

A munkaidő naptár a megadott év munkarendjét mutatja be naptár formában. Olyan kérdésekre kaphatunk választ, mint pl.:

  • mikorra esnek az ünnepnapok,
  • hány munkanap van az évben,
  • hány naptári hét van az évben,
  • milyen munkarendi változások vannak az adott évben,
  • lesz-e szombati munkanap,
  • hány hosszú hétvége van az évben.

Gyakran ismételt kérdések

Hány munkanap van egy évben?

Évente változó: jellemzően 249–254 munkanap, attól függően, hogy az ünnepek hétköznapra esnek-e, és vannak-e munkanap-áthelyezések. A naptár évválasztójával az adott év pontos számai láthatók havi bontásban.

Mi az a munkanap-áthelyezés (ledolgozós szombat)?

A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletben rendelheti el, hogy egy hétköznapi munkanapot szombaton kelljen ledolgozni, cserébe a hétköznap pihenőnap lesz — így jönnek létre a hosszú hétvégék. A naptár külön jelöli az áthelyezett pihenőnapokat és a szombati munkanapokat.

Mely napok munkaszüneti napok Magyarországon?

Január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26. A mozgó ünnepek (nagypéntek, húsvét- és pünkösdhétfő) évente más dátumra esnek.

Hogyan tervezzem a szabadságot a hosszú hétvégékhez?

Érdemes az ünnepnapok és a hidak köré időzíteni: 1–2 nap szabadsággal gyakran 4–5 napos pihenő hozható ki. Ebben a szabadság kalkulátor segít, amely megmutatja a legjobb kombinációkat.

Link vágólapra másolva!