Az államalapítás ünnepe - augusztus 20.

Augusztus 20. Magyarország egyik legfontosabb nemzeti ünnepe — az államalapítás ünnepe és Szent István király emléknapja. Ezen a napon emlékezünk arra, hogy I. (Szent) István több mint ezer évvel ezelőtt megalapította a keresztény Magyar Királyságot, és magyarországi munkaszüneti napként ünnepeljük évről évre.

Augusztus 20. — munkaszüneti nap és nemzeti ünnep

Augusztus 20. rögzített dátumú nemzeti ünnep, így a hét napjához képest minden évben máshová esik — ez befolyásolja, hogy lesz-e körülötte hosszú hétvége. Hivatalos munkaszüneti nap Magyarországon, vagyis hétköznapra eső dátum esetén is zárva tartanak az iskolák, hivatalok és a legtöbb üzlet. A pontos évi naptár-elhelyezést és a kapcsolódó ledolgozós szombatokat a Munkaidő naptár eszközünkben találod.

Miért éppen augusztus 20-án?

Az időpont kettős eredetű:

1. Vallási oka: I. (Szent) István királyt 1083. augusztus 20-án avatták szentté Székesfehérváron, és ezen a napon helyezték át a koporsóját. Ez a katolikus egyház főünnepévé tette a napot.
2. Politikai-történelmi: 1771-től Mária Terézia hivatalosan is államünnepként rögzítette Szent István ünnepét.

I. (Szent) István és a magyar államalapítás

I. István 997-től, Géza halálától az utolsó magyar fejedelem, 1000-től (más források szerint 1001. január 1-jétől) az első magyar király, aki a nagyfejedelemséget keresztény királysággá alakította át. A királyság kisebb-nagyobb szünetekkel, államhatár-módosításokkal egészen 1946-ig fennállt — közel 950 éves államiság.

István főbb történelmi érdemei:

• Megkeresztelte a magyar népet és felépítette az egyházi szervezetet (10 püspökség: Esztergom, Kalocsa, Eger stb.)
• Felvette a katolikus hitet és II. Szilveszter pápától koronát kért — ez lett a Szent Korona
• Megalkotta az első magyar törvénykönyvet (Decretum I. és II.)
• Vármegyerendszert vezetett be — közigazgatási alap, amely évszázadokon át megmaradt
• Pénzverést kezdett (István-dénár)
• Békés viszonyt épített a szomszédos keresztény államokkal

Érdekességek a Magyar Királyságról

• A Magyar Királyság hivatalos nyelve nem a magyar volt — egészen 1844-ig a latin volt a hivatalos nyelv. Ezt követően sem kizárólag a magyar lett hivatalossá: az olasz és a horvát nyelv is hivatalos státuszt kapott.
• A főváros sem mindig Buda volt — az egyház feje Esztergomban, a törvényhozásé Székesfehérváron székelt. Akkoriban mindkét települést fővárosnak tekintették.
• Budát csak a tatárjárást követően alapították — a 14. századtól kezdve lassan átvette a korábbi két metropolisz szerepét.
• Az új kenyér ünnepe — augusztus 20-a egyben a frissen aratott búzából készített első kenyér megáldásának napja is, ami a paraszti hagyományok mély gyökereit őrzi.
• Szent Jobb-körmenet — minden évben ezen a napon a budapesti Szent István-bazilikában körmenetet tartanak Szent István jobb karjának (a Szent Jobbnak) ereklyéjével, ami az ország egyik legértékesebb katolikus emléke.

Hogyan ünnepeljük augusztus 20-át ma?

Augusztus 20. ma is az ország legnagyobb állami ünnepe, számos országos és helyi rendezvénnyel:

• Tűzijáték — a legnagyobb (és leglátogatottabb) program a budapesti Duna feletti tűzijáték, amelyet a város minden részéről több százezren néznek meg
• Légi parádé és vízi parádé — a Magyar Honvédség és katonai bemutatók a Duna felett
• Új kenyér megáldása — vallási és világi szertartások az új kenyér megáldására és felszelésére
• Szent Jobb-körmenet — a Szent István-bazilikától induló nagyszabású körmenet
• Ünnepi tisztavatás — a Magyar Honvédség új tisztjeinek ünnepi avatása a Hősök terén vagy a Kossuth téren
• Magyar Művészetek Háza, Sándor-palota — sokszor nyilvános állami díjátadó ünnepségek
• Vidéki rendezvények — minden megye és sok város tart helyi ünnepséget, koncertet, vásárt
• Mesterségek Ünnepe — a Budai Várban népi kézművesek 4 napos seregszemléje

A Szent István-i örökség és a Szent Korona

I. István munkájához kötődik a Szent Korona, amely Magyarország egyik legfontosabb nemzeti szimbóluma. A korona ma a budapesti Országház Kupolacsarnokában látható, és minden augusztus 20-án az ünnepi szertartások egyik kiemelt szimbóluma. Magyarország alkotmánya a Szent Korona-tannak különleges jogi státuszt biztosít.

A Szent Jobb (István király jobb karjának múmiája) a Szent István-bazilikában található és körmeneten csak augusztus 20-án viszik körbe. Ez a magyar katolikus egyház legértékesebb ereklyéje.

Kapcsolódó nemzeti emléknapok és ünnepek Magyarországon

Augusztus 20. mellett a magyar nemzeti ünnepek közé tartoznak:

• Március 15. — az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emléknapja
• Október 23. — az 1956-os forradalom emléknapja
• Augusztus 20. — az államalapítás ünnepe (ez a cikk)

Ezek a napok Magyarország három legfontosabb nemzeti ünnepe — mindegyikhez rögzített dátum, nemzeti zászlóhasználat és állami protokoll tartozik. A teljes listát a Világ ünnepnapjai oldalunkon találod, ahol országonként böngészhetők a hivatalos munkaszüneti napok és hosszú hétvégék is.

Augusztus 20. és a hosszú hétvége

Mivel augusztus 20. rögzített dátumú, a hét napjához képest minden évben máshova esik:

• Ha hétfőre, péntekre, csütörtökre vagy keddre esik → hosszú hétvége alakul ki, sok család utazik ilyenkor
• Ha szerdára esik → „híd-nap” lehetőség (ledolgozós szombattal vagy szabadság-felvétellel)
• Ha szombatra/vasárnapra esik → nincs külön szabadnap, de az ünnep maga megmarad

A pontos évi munkanap-átcsoportosítások a Munkaidő naptár oldalunkon érhetők el — itt láthatod azt is, hogy a következő években mikor lesz ledolgozós szombat augusztus 20. miatt.

Gyakori kérdések augusztus 20-áról

Mikor van az államalapítás ünnepe? — Minden évben augusztus 20-án, ami Magyarországon hivatalos munkaszüneti nap.

Munkaszüneti nap augusztus 20.? — Igen, hivatalos munkaszüneti nap, az iskolák, hivatalok és üzletek többsége zárva van.

Miért ünnepeljük augusztus 20-át? — Két okból: I. Szent István királyt 1083. augusztus 20-án avatták szentté, és ez a nap a magyar államalapítás emléknapja is.

Mióta hivatalos állami ünnep? — 1771 óta állami ünnep (Mária Terézia rendelete), mai formájában 1991 óta rögzített.

Mire emlékezünk? — I. (Szent) István király életművére, a magyar állam létrejöttére (kb. 1000), valamint az új kenyér megáldására (paraszti hagyomány).

Hol érdemes nézni a tűzijátékot? — A budapesti Duna-parton, a Margitsziget északi csúcsán, a Citadellán vagy a Gellért-hegyen — vagy bármely magas pontról, ahonnan a Duna jól látható.