Az űrhajózás világnapja - április 12.
1961. április 12-én a szovjet Jurij Gagarin volt az első ember, aki űrhajójával Föld körüli pályára állt. Ez az esemény úttörő szerepet játszott az egész emberiség javát szolgáló űrkutatás előkészítésében. Gagarin repülése után az ENSZ Közgyűlése felismerte, hogy az egész emberiségnek közös érdeke a világűr tanulmányozásának előmozdítása és kiterjesztése, amely kb. 4 évvel korábban kezdődött, amikor 1957. október 4-én az első ember által készített műholdat - a Szputnyik I-et - fellőtték a világűrbe.
Mindössze két évvel Gagarin űrutazása után a Szovjetunió Valentyina Tyereskovát küldte az űrbe, így ő lett az első nő, aki Föld körüli pályára állt. Megkezdődött az űrverseny a nagyhatalmak között, amelynek további mérföldköve hét évvel később történt, 1969 júliusában Neil Armstrong lett az első ember, aki leszállt a Hold felszínére. 1975 júliusában pedig az Egyesült Államok és a Szovjetunió elindította az első nemzetközi űrmissziót - az Apollo és a Szojuz űrhajók dokkolásával.
Magyarok az űrben — Farkas Bertalan és Kapu Tibor
Farkas Bertalan — az első magyar űrhajós (1980)
Farkas Bertalan lett az első magyar állampolgár az űrben, amikor 1980. május 26-án a szovjet Szojuz-36 űrhajó fedélzetén feljutott a Szaljut-6 űrállomásra. A küldetés az Interkozmosz-program keretében zajlott, és Magyarország ezzel a 7. ország lett a világon, amelynek fia eljutott az űrbe (az USA és a Szovjetunió után többek között Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK és Bulgária előzte meg). Farkas Bertalan a fedélzeten 8 napot töltött, és számos tudományos kísérletet végzett — köztük a magyar fejlesztésű Pille sugárdózismérővel, ami azóta is használatban van.
Kapu Tibor — Magyarország 45 év után újra az űrben (2025)
Magyarország 45 évig várt arra, hogy újabb űrhajóst küldjön a világűrbe. A HUNOR (Magyar Asztronauta) program keretében Kapu Tibor mérnök lett a második magyar űrhajós, aki 2025. június 25-én a SpaceX Crew Dragon űrhajó fedélzetén, az Axiom Mission 4 (Ax-4) küldetés tagjaként eljutott a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). A küldetés mintegy 18 napot töltött az ISS-en, és számos magyar tudományos kísérletet hajtottak végre, köztük orvosbiológiai vizsgálatokat, anyagtudományi és mezőgazdasági (növénykísérletes) projekteket.
Kapu Tibor mellett Cserényi Gyula volt a tartalék űrhajós a HUNOR programban — ő készülhet egy következő küldetésre. A program célja, hogy Magyarország rendszeres résztvevője legyen a nemzetközi űrkutatásnak, és önálló űrtechnológiai kompetenciát építsen.
Magyarok az űrkutatásban — érdekességek
- A Pille dózismérő (Farkas Bertalan által tesztelt magyar műszer) ma is része az ISS sztenderd felszerelésének, és minden űrhajós használja
- Charles Simonyi (Simonyi Károly) — magyar származású, amerikai állampolgár, kétszer is járt az űrben (2007 és 2009) mint magán-űrturista, de hivatalosan amerikai zászló alatt
- A Hunor programmal Magyarország a világ kb. 50. országává lett, amely saját űrhajóst küldött az űrbe
Az űrkutatás új reneszánsza
Az űrkutatás most újra reneszánszát éli, hiszen az Artemis-program keretén belül az emberiség hamarosan újra a Hold felszínére lép — a NASA jelenlegi tervei szerint 2027-ben (Artemis III misszió) érkezhet az első emberi legénység a Hold déli pólusára, és ezúttal nő is lesz közöttük. Az Artemis program célja a Holdon való tartós emberi jelenlét megalapozása, ami később a Marsra való utazás ugródeszkájaként szolgálhat.
Eközben a magán-űripar — különösen a SpaceX, Blue Origin és Virgin Galactic — soha nem látott ütemben fejleszt új rakétákat, holdjárműveket és Mars-utazásra alkalmas eszközöket. Az ISS (Nemzetközi Űrállomás) működése 2030 körül zárul, helyét pedig új, magán-üzemeltetésű űrállomások (pl. Axiom, Starlab) vehetik át.
Aktuális magyar és nemzetközi űrprogramok
- HUNOR — a magyar űrhajós-program, melynek keretében már egy magyar járt az ISS-en (Kapu Tibor, 2025), és további küldetések tervben vannak
- Artemis — a NASA holdprogramja, amely 2027-re tervezi az emberi legénység visszatérését a Holdra
- SpaceX Starship — a Mars-utazásra szánt új generációs rakéta, fejlesztés alatt
- Tiangong — a kínai űrállomás, amely 2022 óta működik
- JUICE és Europa Clipper — európai és amerikai szondák a Jupiter holdjainak (Europa, Ganymedes) vizsgálatára
Hogyan ünnepelhetjük az űrhajózás világnapját?
Április 12-e remek alkalom arra, hogy egy kicsit „felnézzünk az égre” — szó szerint vagy átvitt értelemben:
- Nézz meg egy űr-dokumentumfilmet — pl. a „Cosmos: Possible Worlds” (Neil deGrasse Tyson) vagy a „For All Mankind” (Apple TV+) sorozatot
- Olvass egy űrkönyvet — Carl Sagan „Cosmos”, vagy magyar nyelven Almár Iván könyvei
- Látogass el a budapesti Csillagászati és Földtudományi Központba vagy egy planetáriumba
- Nézz meg egy aktuális rakétakilövést — élő közvetítés a NASA TV vagy SpaceX YouTube csatornán
- Tájékozódj a következő csillagászati eseményekről — megfigyelhető üstökösök, ISS-átvonulás, fogyatkozások
- Mutasd meg a gyerekeknek a Holdat, a Vénuszt vagy a Marsot távcsővel vagy szabad szemmel
- Nézd meg a holdfázisokat — az ősi égitest, ami minden űrhajóst inspirált
- Olvass utána Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) eseményeinek — szabadtéri megfigyelő estek, előadások
Az űrkutatás kulcsfontosságú dátumai
| Dátum | Esemény |
|---|---|
| 1957. október 4. | Szputnyik-1 — az első ember alkotta műhold pályára állítása |
| 1961. április 12. | Jurij Gagarin — az első ember az űrben (Vosztok-1) |
| 1963. június 16. | Valentyina Tyereskova — az első nő az űrben |
| 1965. március 18. | Alekszej Leonov — az első űrséta |
| 1969. július 20. | Neil Armstrong — az első ember a Holdon (Apollo 11) |
| 1971. április 19. | Szaljut-1 — az első űrállomás |
| 1975. július 17. | Apollo–Szojuz — első nemzetközi űrmisszió |
| 1980. május 26. | Farkas Bertalan — az első magyar az űrben |
| 1981. április 12. | Az első űrsikló (Columbia STS-1) — érdekes módon Gagarin-évfordulón |
| 1998. november 20. | A Nemzetközi Űrállomás (ISS) első modulja pályára állt |
| 2008. szeptember 28. | SpaceX Falcon 1 — első magán rakéta orbitális pályán |
| 2020. május 30. | SpaceX Crew Dragon — első magán bemelített küldetés az ISS-re |
| 2025. június 25. | Kapu Tibor — Magyarország 45 év után újra az űrben |
Gyakori kérdések az űrhajózás világnapjáról
Mikor van az űrhajózás világnapja? — Minden évben április 12-én, Jurij Gagarin 1961-es történelmi űrrepülésének emléknapján.
Ki volt az első magyar űrhajós? — Farkas Bertalan, aki 1980. május 26-án a Szojuz-36 fedélzetén jutott az űrbe.
Ki a második magyar űrhajós? — Kapu Tibor, aki 2025. június 25-én a HUNOR program keretében az ISS-re repült (Axiom Mission 4).
Mi a HUNOR program? — A Magyar Asztronauta Program (Hungarian to Orbit), amely 2022-ben indult azzal a céllal, hogy magyar űrhajóst küldjön az ISS-re és önálló magyar űrtechnológiát fejlesszen.
Mi az Artemis program? — A NASA jelenlegi holdprogramja, amely 2027-re tervezi az emberi legénység visszatérését a Hold felszínére (először 1972 óta).
További csillagászati érdekességekért nézd meg a Holdnaptár, Élő csillagászati naptár és Hullócsillag naptár eszközünket — minden, ami az égbolton percre pontosan történik.
