Úrnapja
Úrnapja központi keresztény eseménye az oltáriszentséget hordozó, óriási tömegeket megmozgató pompás körmenet, amely során négy kültéri oltárt állítanak fel zöld ágakból készített lombsátor formájában a négy égtáj felé, amely egyben a négy évszakot is képviselte, ahol a körmenet során felolvastak egy-egy részt a szentírásból. Régen ez az egyház egyik legnagyobb ünnepe volt, hiszen ezen a napon fejezhették ki az emberek az egyházhoz való tartozásukat, hitvallásukat, azonban jelentősége mára már jóval kisebb. A pap a körmenetben baldachin alatt viszi Krisztus testét, előtte Mária-lányok haladnak és szirmokat szórnak a földre. A körmenet végén a lombsátrat az emberek szétkapkodták és egy-egy ágat hazavittek, hogy szerencsét hozzon és védelmezzen.
Úrnapja a népi hagyományban
Ezen a napon a lányok és asszonyok védelmező, mágikus virágkoszorúkat fontak, amellyel a házak kapuit díszítették. Falun a virágos körmeneteket gyakran egészítették ki határjárással, hogy megvédjék a falut a természeti károktól és biztosítsák a jó termést. A nap végén a díszítésre felhasznált csokrokat, füzéreket óvó, védelmező erejűnek tartották, amelyet otthon még sokáig őriztek.Úrnapja kalkulátor
Nézd meg, melyik napra esik Úrnapja!
