Római dátumozás: Kalendae, Nonae és Idus

Római dátumozás: Kalendae, Nonae és Idus

római naptárKalendaeIdusNonaedátumozás

A mai dátumírás egyszerű: megszámozzuk a hónap napjait 1-től 28–31-ig. Az ókori rómaiak azonban egészen másként gondolkodtak: nem előre, hanem visszafelé számoltak három kitüntetett naptól. Ez a rendszer évszázadokig élt, és a nyomai ma is itt vannak velünk — például a „kalendárium” szó is innen ered.

A hónap három fő napja

Minden római hónapnak három rögzített viszonyítási pontja volt:

  • Kalendae (Calendae) — a hónap első napja. A szó a calare („kihirdetni”) igéből ered, mert ilyenkor hirdették ki a papok az új hónap rendjét. Innen származik a kalendárium és a naptár számos európai neve (calendar, calendrier, calendario).
  • Nonae — a hónap 9. napja az Idus előtt (befelé számolva), ami a legtöbb hónapban az 5-ére, négy hónapban a 7-ére esik.
  • Idus — a hónap közepe, a legtöbb hónapban a 13-a, négy hónapban a 15-e. Eredetileg a teliholdhoz kötődött.

Melyik hónapban csúszik a Nonae és az Idus?

Egy egyszerű szabály: márciusban, májusban, júliusban és októberben a Nonae a 7-ére, az Idus a 15-ére esik. A többi hónapban a Nonae az 5-e, az Idus a 13-a. (Erre a négy hónapra a latin diákok ősidők óta verssel emlékeznek.) Nem véletlen, hogy épp ez a négy hónap volt a régi római naptárban 31 napos a reform előtt.

Hogyan írtak egy dátumot?

A rómaiak megadták, hogy hány nappal a következő fő nap előtt járnak — és befelé (inkluzívan) számoltak, vagyis maga a viszonyítási nap is beleszámított. A formula: ante diem (röviden a. d.) + a sorszám + a fő nap neve.

Néhány példa:

  • Március 15. = Idus Martiae (az Idus maga).
  • Március 14. = pridie Idus Martias — „az Idus előtti nap” (a pridie mindig a közvetlen előző napot jelenti).
  • Március 30. = ante diem III Kalendas Apriles — „három nappal április Kalendae előtt”: ápr. 1., márc. 31., márc. 30. — befelé számolva ez a harmadik.
  • Január 1. = Kalendae Ianuariae.

Mivel a hónap utolsó napjait már a következő hónap Kalendae-jához viszonyították, a római dátum sokszor egy hónappal „előre mutatott”.

Miért érdekes ez ma is?

A rendszer nemcsak nyelvi kuriózum. Caesar híres halála, a „Vigyázz március idusára!” (Idus Martiae) figyelmeztetés is ebből a logikából érthető. A hónapok és a számjelek kapcsolatát a római számok átváltójával is gyakorolhatod, a hónapok mai neveinek hátteréről pedig a hónapok neveinek eredete cikkünkben olvashatsz.

Gyakran ismételt kérdések

Miért számoltak visszafelé a rómaiak? A három fő nap (Kalendae, Nonae, Idus) eredetileg a holdfázisokhoz (újhold, első negyed, telihold) kötődött, és a közeledő ünnep- vagy fizetési naphoz viszonyítva volt praktikus tudni, „hány nap van még hátra”.

Mit jelent a „pridie”? A pridie az adott fő nap közvetlen előző napja — például pridie Kalendas a hónap utolsó napja.

Honnan ered a „kalendárium” szó? A Kalendae-ből: a hónap első napja, amikor kihirdették a naptári rendet, és amikor a tartozásokat (a calendarium eredetileg „adósságkönyv” volt) törleszteni kellett.

Kapcsolódó oldalak

Link vágólapra másolva!