Szoláris naptárak
A naptárakat úgy tervezték, hogy a tropikus évhez igazodjanak, így az évszakok évezredeken keresztül minden évben ugyanabban az időpontban következnek be. A polgári naptár elkészítéséhez a tropikus év hosszát meglehetősen pontosan kell ismerni. Ezt először az egyiptomiak számították ki, akik kb. i. e. 2050 körül 365,25 napot mértek a tropikus év hosszának.
Természetesen a 365 nap feletti maradvány negyednap problémát jelentett, amelyet később a Julián-naptár oldott meg a szökőévek bevezetésével. Valamennyi hiba azonban még a szökőév bevezetésével is megmaradt. A különbség 365,25 - 365,24219 = 0,00781 nap volt, ami** alig 11,25 perccel hosszabb, mint a tropikus év**. Ez a hiba látszólag nem túl nagy, de idővel felhalmozódik, és 1000 év elteltével az évszakok majdnem nyolc nappal korábban következnének be a naptári évben.
A megoldást XIII. Gergely pápa által végrehajtott naptárreform hozta meg, amely a Gergely-naptárhoz, a ma használatos legelterjedtebb polgári naptárhoz vezetett. Ebben a naptárban az eltéréseket úgy korrigálják, hogy csak akkor vannak évszázados szökőévek, ha azok pontosan oszthatók 400-zal. Ezt nevezik századszabálynak. A századszabály elfogadásával a Gergely-naptár éve nem 365,25, hanem 365,2425 polgári nap hosszúságú. Az egyes Gergely-naptári évek 0,00781 napos hibája 400 naptári év alatt 0,00781 x 400 év = 3,124 napot tesz ki. Ez idő alatt 3 szökőév kimarad, így a végső hiba 3,124 - 3 = 0,124 nap 400 naptári év alatt. Ez mindössze 0,124 x 86400/400 = 26,78 másodpercet jelent évente. A Gergely-naptári év tehát 26,78 másodperccel hosszabb, mint a tropikus év.
Híres szoláris naptárak a történelemben
- Egyiptomi naptár — az első ismert tisztán szoláris naptár: 12 × 30 napos hónap + 5 ünnepnap (epagomena). A Szíriusz heliákus kelte jelezte az újévet és a Nílus áradását; erről bővebben a kánikula eredete cikkben írunk.
- Julián-naptár — Caesar i. e. 46-os reformja, 365,25 napos átlagévvel.
- Gergely-naptár — az 1582-es reform a századszabállyal; ma a világ polgári szabványa.
- Perzsa (iráni) naptár — a ma használt naptárak közül az egyik legpontosabb: a tavaszi napéjegyenlőség tényleges csillagászati pillanatához igazítja az évkezdetet (Novruz).
- Francia forradalmi naptár — rövid életű kísérlet a tisztán racionális szoláris naptárra.
Szoláris, lunáris vagy luniszoláris?
A három alaptípus a követett égitest szerint válik el: a szoláris naptár a Nap járásához (tropikus év), a lunáris a holdhónapokhoz, a luniszoláris pedig mindkettőhöz igazodik (szökőhónapokkal). A szoláris naptár nagy előnye, hogy az évszakok mindig ugyanakkor érkeznek — ezért ez vált a mezőgazdaság és a polgári élet naptárává.
Gyakran ismételt kérdések
Mitől „szoláris” egy naptár? Attól, hogy az évét a Nap látszó járásához — a tropikus évhez (~365,2422 nap) — igazítja, a Hold fázisaitól függetlenül.
Melyik a legpontosabb szoláris naptár? A perzsa naptár csillagászati évkezdete a legpontosabb; a Gergely-naptár évi ~27 másodperces hibája is csak ~3300 év alatt tesz ki egy napot.
Miért nem pont 365 nap egy év? Mert a Föld keringési ideje nem egész számú nap — a maradék ~0,2422 napot a szökőév-rendszer „gyűjti össze”, lásd a szökőév kalkulátort.
