Szentháromság vasárnapja

A húsvéti ünnepkör nagy titkainak (Jézus halála, feltámadása, mennybemenetele és a Szentlélek eljövetele) sora teljesedik be a Szentháromság ünnepével. Miután pünkösdkor a Szentlélek kiáradt az apostolokra, az egyház a rákövetkező vasárnapon a teljes isteni misztériumot, a három személy egységét állítja a középpontba. Nem egy újabb üdvtörténeti eseményt ünneplünk, hanem magát a keresztény istenkép lényegét.

Mit jelent a Szentháromság?

A keresztény hit szerint egy Isten van, de három személyben: az Atya a teremtő, a Fiú (Jézus Krisztus) a megváltó, a Szentlélek a megszentelő. A három személy nem három isten, hanem egyetlen isteni lényeg — ez a kereszténység egyik legmélyebb és legnehezebben megfogalmazható tanítása, amelyet a hívők hittitokként fogadnak el.

Az ünnep eredete

A Szentháromság tiszteletére tartott külön ünnepnap a középkorban alakult ki. Bár már korábban is megülték helyenként, az egész egyházra kiterjedő ünneppé XXII. János pápa tette 1334-ben, kijelölve helyét a pünkösd utáni első vasárnapra. Azóta is ezen a napon, mozgó ünnepként ünnepeljük, a húsvét időpontjához igazodva.

Jelképe

A Szentháromság egyik legismertebb jelképe a háromszög (a három egyenlő oldal a három személyt, az egyetlen alakzat az egységet jelzi), valamint a kelta eredetű triquetra — a három, egymásba fonódó ív, amely a három személy elválaszthatatlan egységét ábrázolja. Gyakori a háromszögbe írt, sugárzó „mindent látó szem" ábrázolása is.

Szentháromság vasárnapja minden évben a húsvét időpontjától függ: a pünkösd után egy héttel, mindig vasárnapra esik. A pontos dátumot az adott évre az alábbi kalkulátorral, az összes mozgó ünnepet pedig a mozgó római katolikus ünnepek oldalon nézheted meg.