A magyar költészet napja - április 11.

A magyar költészet napját 1964 óta minden évben április 11-én ünnepeljük — egy olyan napon, amely a magyar irodalom két meghatározó alakjának, József Attilának és Márai Sándornak is a születésnapja. Az emléknap nemcsak megemlékezés, hanem élő ünnep: országszerte versmondó versenyek, irodalmi estek, író-olvasó találkozók és iskolai rendezvények százait szervezik ezen a napon, az óvodáktól az egyetemekig, a kávézóktól a könyvesboltokig.

Mikor van a magyar költészet napja?

A magyar költészet napja minden évben április 11-én van, egy állandó (rögzített) dátumú, nem munkaszüneti emléknap — vagyis nem mozgó ünnep, és nem hivatalos pihenőnap. Egy gyors áttekintés a [magyar munkaszüneti napok és emléknapok rendszeréről](/naptarak/jeles-napok-vilagnapok/) is segít elhelyezni a költészet napját a magyar naptárban.

Miért éppen április 11-én?

Az időpont választása József Attila születésnapjához kötődik: a XX. század egyik legnagyobb hatású magyar költője 1905. április 11-én született Budapesten. A magyar költészet napjának hivatalos bevezetésére 1964-ben került sor — abban az évben Magyarországon ezzel emelték a költészet napját a hivatalos kulturális emléknapok közé.

Érdekesség, hogy ugyanezen a napon, 1900-ban született a XX. század másik kiemelkedő magyar írója, Márai Sándor is — épp öt évvel korábban, mint József Attila. A nap kettős születésnap-jellege ma egyre több helyen kerül a megemlékezések középpontjába.

A magyar költészet napjának története

Az emléknap politikai-kulturális háttere figyelemre méltó: a kortársai által sokáig nem kellően elismert József Attila nevéhez kötötték a napot, miközben a hasonló súlyú, sőt nemzetközileg is elismert Márai Sándort 1948-as emigrációja és bolsevizmus-ellenes nézetei miatt évtizedekig tudatosan háttérbe szorították a magyarországi kultúrpolitikában. Márai életműve csak a rendszerváltást követően kapta meg méltó helyét a magyar irodalomban.

A Magyar Írószövetség 1989 után, a politikai változások nyomán csatlakozott hivatalosan az április 11-i rendezvényekhez, és azóta az emléknap szerepe jelentősen kibővült: ma már a teljes magyar irodalmi élet közös ünnepe, függetlenül attól, hogy klasszikus, modern vagy kortárs költészetről van szó.

A magyar költészet napjának ünneplése Magyarországon

Április 11-én országszerte rendkívül változatos programok várnak az érdeklődőkre:

• Versmondó versenyek — országos és helyi szinten egyaránt, a Kazinczy Ferenc Szépkiejtési Verseny mellett számos városban szervezett megmérettetés
• Felolvasó-estek — ingyenes és nyitott estek színházakban, könyvtárakban, kávézókban — gyakran neves színészekkel és költőkkel
• Iskolai megemlékezések — minden korosztály bevonásával: óvodás játékos versektől az egyetemi szemináriumokig
• Költészeti díjátadók — például az József Attila-díj körüli megemlékezések
• Online és közösségi média akciók — vers- és gondolat-megosztás, podcast-epizódok, irodalmi vlogok

Egyre népszerűbb az úgynevezett „Vegyél verset!” akció is, amelynek keretében könyvesboltok és kiadók kedvezményesen kínálnak versesköteteket, vagy ingyen ajándékoznak verseket a vásárlóknak.

József Attila és Márai Sándor — a nap két névadója

József Attila (1905–1937)

A modern magyar líra egyik legnagyobb alakja. Költészete mély személyes érzelmeket, a társadalmi szegénység tapasztalatát és filozófiai mélységet ötvöz. Legismertebb művei közé tartoznak az „Óda”, a „Kései sirató”, a „Tiszta szívvel”, a „Reménytelenül”, a „Téli éjszaka” és a „Mama”. 32 évesen, tragikus körülmények között vesztette életét Balatonszárszón.

Márai Sándor (1900–1989)

A magyar polgári irodalom egyik legnagyobb képviselője. Műveiben a közép-európai polgárság világa, a változó értékrendek és a magány dominál. Legismertebb művei a „A gyertyák csonkig égnek”, az „Egy polgár vallomásai”, a „Füves könyv” és az „Ég és föld”. 1948-ban emigrációba kényszerült, élete utolsó évtizedeit Olaszországban és az Egyesült Államokban töltötte.

Hogyan ünnepelheted a költészet napját otthon?

Nem kell hivatalos rendezvényre menned — a költészet napjának megünnepléséhez bármi megteszi, ami kapcsolatot teremt verssel és emberrel:

• Olvass fel egy verset hangosan a családodnak vagy magadnak — a hangzó vers más élményt ad, mint a néma olvasás
• Tanulj meg fejből egy versszakot — egy klasszikus vagy kortárs költőtől
• Küldj egy versidézetet valakinek, aki fontos neked
• Nézz meg egy verses előadást a YouTube-on vagy hangoskönyvként hallgass költeményeket
• Írj saját verset — akár csak pár soros haikut, ami az aznapi hangulatodat tükrözi
• Látogass meg egy könyvesboltot és vegyél egy versesgyűjteményt
• Iktass be napi 5 perc verset akár hosszabb távon is — a költészet napja jó alkalom új szokás indítására

Hasonló magyar irodalmi és kulturális emléknapok

A költészet napja mellett számos más fontos kulturális emléknap szerepel a magyar naptárban:

• Február 11. — A betegek világnapja
• Április 23. — A könyv világnapja
• Október 11. — A magyar népmese napja (Benedek Elek születésnapja)
• November 13. — A magyar nyelv napja
• November 22. — A magyar tudomány napja

További magyar és nemzetközi jeles napok kereshető listáját a Világnapok és jeles napok oldalunkon találod, és ha mai névnapra vagy kíváncsi, a Mai névnap eszközünk azonnal megmutatja.

Idézetek a magyar költészet két nagy alakjától

„Hiába fürösztöd önmagadban, csak másban moshatod meg arcodat.” — József Attila (Nem én kiáltok)

„A világ gazdagságát az teszi ki, hogy mindenki csak önmagát adhatja.” — Márai Sándor (Füves könyv)

A magyar költészet napja minden évben emlékeztet arra, hogy a vers több mint forma vagy stílus — a vers az érzéseink, gondolataink és emberi tapasztalataink legtömörebb, leghatékonyabb hordozója. Ünnepeld április 11-én József Attila és Márai Sándor születésnapját egy verssel — a sajátoddal, vagy egy szeretett klasszikussal!